A Bank of America munkatársa, Michael Hartnett 2024 első negyedévében az amerikai gazdasági kemény landolást várja, a részvénypiacokat pedig szerinte a kötvények várható ralija fogja nyomás alá helyezni - írta a Bloomberg.
Nagyon forró lett a helyzet Dél-Amerika északi partjainál, miután Venezuela a hétvégén népszavazáson döntött arról, hogy az országhoz csatolják a szomszédos Guyana területének mintegy kétharmadát kitevő Essequibo régiót. A terület nem sűrű dzsungelei, hanem főleg a tengeri övezetében talált kőolaj- és földgázlelőhelyek miatt fontos, amelyeknek köszönhetően a volt brit gyarmat Guyana a világ legnagyobb GDP-növekedést bemutató országává vált, és várhatóan még évekig az is marad. A háborús készülődés egyelőre elsősorban a retorika szintjén indult meg, és elemzők úgy vélik, Nicolás Maduro venezuelai elnök inkább a jövőre esedékes államfőválasztásra készül, mintsem Guyana lerohanására. A helyzetben ugyanakkor benne van az eszkaláció lehetősége is.
A piacok legalább 100 bázispontos kamatcsökkentést áraznak be jövőre az Egyesült Államokban, a második negyedévtől kezdődően. Az egyik stratéga szerint viszont ezek a fogadások túlzóak – számol be a Yahoo Finance.
Az Európai Bizottság az uniós állami támogatási szabályok alapján jóváhagyta a közös európai érdekű fontos projektet (IPCEI), amelynek célja a kutatás, fejlesztés és a legkorszerűbb felhő- és szélessávú számítástechnikai technológiák kezdeti ipari bevezetése több európai szolgáltatónál. Magyarországról a 4iG Nyrt. és az E-Group ICT támogatását is jóváhagyta Brüsszel.
A Moody's negatívra módosította a kínai államkötvényekre vonatkozó hitelosztályzati kilátását. Az országban a visszaeső lakossági fogyasztás, az ingatlanpiaci krízis és fenyegető bedőlési hullám, továbbá a magas árnyékbankrendszerben felhamozódott adósság miatt léptek. A hitelminősítő stabilról negatívra rontotta a kilátásokat – számolt be a Bloomberg.
A svéd nemzeti bank elnöke, Erik Thedéen arra figyelmeztetett, hogy negatív kihatással lehet az ország gazdasági növekedésére az egyre inkább elharapódzó szervezett bűnözés – írja a Financial Times.
Az utóbbi hónapokban rendre Magyarország vezette az inflációs rangsort az EU-ban, és az energiaválság kezdetétől számíva is nálunk drágult a legnagyobb mértékben az élet: az elmúlt két év magyar inflációja az EU átlagát kétszeresen, az inflációs rangsorban utolsó tagállamok áremelkedési ütemét háromszorosan haladta meg. Az utóbbi időben az inflációs nyomás már az elviselhető szintre mérséklődött nagyrészt a recessziónak köszönhetően, és a kilátások is javultak valamelyest.
A magyar kormány a jövőre magasabb inflációs szintet vár, mint a jegybank. Két tényező, a kamatpálya és a bérek alakulása, határozza majd meg ezt a várható inflációt – mondta Nagy Márton, gazdaságfejlesztési miniszter az Inforádió Aréna című műsorában. A minimálbér és garantált bérminimum emelése már ismert, és a miniszter szerint egy összességében 10-12 százalékos béremelkedés esetén az infláció az 5-6 százalékos sávba kerülhet. A politikus arról is beszélt, hogy év végéig lezárhatják a ferihegyi reptér akvizícióját. Bejelentette, hogy az ipari áramárat is csökkenthetik.
A Magyar Közgazdasági Társaság összegyűjtötte szakmai konferenciájának legfontosabb tanulságait Magyarország gazdaságára vonatkozva, és pontokba szedve ismertette azt. A szervezet javaslatokat is megfogalmazott a kormányzat számára.
A Moody's 2024-re negatív kilátásokat jósol a bankok számára a lassuló globális növekedés, a magasabb nemteljesítési kockázatok és a nyereségességi nyomás miatt, valamint arra figyelmeztet, hogy az ázsiai ingatlanpiacokon lévő stressz továbbra is fennmarad.
A koronavírus- és az energiaválság végével újra aktuálissá vált a kérdés, hogy milyen növekedési pálya vár Magyarországra. A gazdasági fejlődés 2020 előtt már látszódó korlátai most is jelen vannak, ezért különösen fontos, hogy mitől remélünk további felzárkózást. A kormányzati törekvésekből kirajzolódó növekedési modell alapvetően régi, de kényszerűségből új elemeket is tartalmaz: az extenzív, mennyiségi szemléletű bővülés és a magas nyomású gazdaság elegye. Ez a „majdnem mindent bele” növekedési modell.
A Dél-kínai-tenger térségében az Európai Unió egy sokrétű stratégiai hálóba gabalyodott, miközben Kína és az Egyesült Államok közötti rivalizálás egyre fokozódik. Mégis nevető harmadikként jöhet ki a helyzetből: a délkelet-ázsiai országokkal való kapcsolatépítése segíthet abban, hogy az unió ellátási láncait diverzifikálja és távolodjon Kínától. Mivel a térség konfliktusaiban nagyjából semleges szereplőként tud viselkedni, kiütheti az Egyesült Államokat is, ha ügyesen építi kapcsolatait a Délkelet-ázsiai Nemzetek Szövetségével. Ez pedig nagy gazdasági győzelmet hozhat.
Új Ipoly-hidat adtak át Magyarország és Szlovákia között, az egyik oldalon Őrhalomnál, a másikon pedig Ipolyvarbónál, ami megkönnyíti a határ menti közösségek életét, s a gazdaságfejlesztés szempontjából is fontos, jelentette be Szijjártó Péter.
A továbbra is növekvő globális károsanyag-kibocsátást drasztikusan, 2030-ig évente 7 százalékkal kell csökkenteni ahhoz, hogy a felmelegedés ne haladja meg a 2015-ös párizsi megállapodásban rögzített 1,5 Celsius-fokot - áll a Világgazdasági Fórum Klímabajnok Vállalatvezetők Szövetsége és a Boston Consulting Group (BCG) által kiadott tanulmányban. A szükséges változás nagyobb, mint amekkora kibocsátáscsökkenéssel a koronavírus-járvány miatti leállások jártak.
Az eddigi klímacsúcsok hiábavalóságáról nyilvánvaló kudarcok tömkelege tanúskodik. Nem lesz ez másképp az idei, Egyesült Arab Emírségekben tartandó konferenciával sem. Az egyetlen helyes út a gazdaság féktelen növekedésének megállítása lenne, ilyet azonban még kimondani is eretnekség.
A kormány 2024. április 1-jéig meghosszabbítja, egyben a vállalkozásokra is kiterjeszti a betéti kamatsapkát - derül ki a GFM közleményéből. Ezzel egy időben vélhetően a jegybanki diszkontkötvények korlátozás nélküli átruházását is megtiltják.
Az olajtermelő országokat tömörítő OPEC+ kartell ma egy virtuális ülés keretein belül tárgyal az esetleges jövő évi, további termeléscsökkentésekről - közölte három résztvevő a Reuters hírügynökséggel. A kartell forrásai szerint előzetes megállapodás született egy napi több, mint 1 millió hordós termelésvisszavágásról.
Görögország azt tervezi, hogy a jövő hónapban idő előtt visszafizeti az eurózóna országai által nyújtott első mentőhitelek 5,8 milliárd dolláros részét – írja a Reuters.
Folytatódott a beruházások lejtmenete a harmadik negyedévben Magyarországon. A KSH jelentése szerint a volumen 2,2%-kal csökkent az előző negyedévhez képest, így éves alapon már 12,1%-os a visszaesés.
Gáza gazdasága romokban hever a Hamász és Izrael közti konfliktus miatt. Az enklávé munkanélküliségi rátája mostanra megközelíti a 100%-ot, a gazdasága gyakorlatilag határozatlan időre leállt - tudósított a CNBC. Az ENSZ előrejelzése szerint Gáza fejlődése 16-19 évvel esne vissza a gazdasági, egészségügyi és oktatási mutatók alapján.